Rajka község honlapja

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Településtörténet

Több mint 800 év, 8 évszázad, sok-sok emberöltő. Bizony kevés ilyen nagy múltú település van, mint a miénk, s mi rajkaiak, büszkék vagyunk erre.

Községünk Győr-Moson-Sopron megye legészakibb részén található. Területe: 52,53 km2. Lakóinak száma: 1941-ben 3064 fő, 1960-ban: 2491 fő, 1970-ben 2448 fő, 1994-ben 2702 fő volt. Neve a helyi hagyomány szerint Rákfalvára (Krebsdörfl) vezethető vissza. E szerint az első telepesek rákászással foglalkoztak, s ebből faragták később a Racken, Raggen és a Ragendorf elnevezéseket. Már a rómaiak által lakott hely volt. Őrtornyuk egyesek szerint a mai katolikus templom tornya, és egy század katona állomásozott itt.

A község első írásos említése egy 1208-as oklevélben fordul elő. 1313-ban magyarok lakták, és Rákfalvának hívták. Ekkor építették fel templomát, és a már említett templomtorony román-gót stílusa is erre vall. 1352-ben villa Rajkon Nagy Lajos Schwarrcz Hermannak egy egész udvartelket adományozott. A tatárjárás után német telepesek érkeztek Bajorországból és Elzász-Lotharingiából. 1650 körül evangélikus templomot építettek. 1683-ban a visszavonuló törökök fölégették, de sokat közülük a helybéliek becsaltak a környező mocsarakba, és ott veszejtettek. Ezt az eseményt örökítette meg a Törökmocsár legendája.

1685-ben I. Lipót azok számára, akik a török ellen hősiesen harcoltak, 22 rajkai telket osztott ki.

A XVIII. században mint német többségű települést tartották számon, amely az óvári uradalomhoz tartozik, de 22-24 nemes is lakja. A nemeseknek joguk volt házaikat 1-2 méterrel előbbre építeni, az ablakokat úgy készíteni, hogy az utcát hosszában végig láthassák. Ilyen házak ma is láthatók a községben. 1721-ben privilegizált mezővárossá vált. 1727-ben tűzvész pusztított. 1755-ben itt született, és 20 éves koráig itt élt Liszt Ádám, Liszt Ferenc nagyapja. Dédapja - Liszt Sebestyén - itt élte le életét, mint ház nélküli zsellér. Emléküket 1987 óta emléktábla őrzi. 1650-ben a mai temető helyén az evangélikusok templomot építettek. A törökök lerombolták, de 1784-ben újraépítették. 1923-ban tornyot kapott. A katolikusok 1741-ben új templomot emeltek Szent Márton tiszteletére. 1791-ben a koronát szállító menet, 1811-ben Napóleon, 1848-ban a Bécs ellen vonuló hadak vonultak át a községen. 1851-ben 7 Duna-malma, réve a Dunán, 72 kézművese, 4 kalmárja volt, és a magyaróvári főhercegi uradalomhoz tartozott. 1867-ben járási székhellyé vált, vasútállomást, távírdát és postát létesítettek.

Ebben az időszakban Fényes Elek így írt Rajkáról:

?Rajka Moson vármegyében,
a Dunának egy ága mellett, Mosonhoz nyugatra,
egy postaállomásra, igen kies és termékeny vidéken:
1044 katolikus, 960 evangélikus, 253 zsidó lakos,
katolikus és ágostai anyatemplomokkal, synagógával.?

1897-ben nagyközséggé alakult.

A jómódú gazdálkodó német lakosság marha- és juhtenyésztéssel foglalkozott. A Mordovics-féle kertészetnek országos híre volt. 2-3000 fajta növényt termesztettek, kaktusz és alpesi virágflórája egyedülálló volt. Megemlítendő erdészete és gyümölcsöse is.

1921-ben Honberg Emil kalapszalaggyárat alapított, amelyben 60-70 munkás dolgozott, és évente kb. 60 millió méter szalagot gyártott nagyrészt a belföldi piac számára. A gyártáshoz szükséges műselyem anyagot a sárvári és a magyaróvári műselyemgyárból szerezték be. Az üzem villanyerőre volt berendezkedve, a gépeket Németországból hozták. Műselyem, köpper, taft, nemzetiszínű stb. szalagokat gyártottak.

Szép jövedelmet hozott a falunak a Mosoni-Duna ágon lévő híd, s a Nagy Dunán lévő kompforgalom, amit Somorjával együtt tartottak fent. A helyi alapanyag felhasználására 1830-ban posztógyár létesült, amely 100 mázsa gyapjút dolgozott fel évente.

Trianon után fejlődése megtorpant. A visszavonuló németek felrobbantották a Rajkát Dunakilitivel összekötő Kis-Duna-hidat. A dunai zsilip felrobbantását az ott dolgozó rajkaiak megakadályozták.

A Trianoni békekötést követően a történeti Moson Vármegye széthullott, s kialakult Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye. Ennek következtében átszervezték a közigazgatást, s így a régi 3 járásból 1 maradt, ez Magyaróvárra került, s Rajkán szolgabírói kirendeltséget hoztak létre.

1946-ban a lakosság többségét alkotó németeket kitelepítették. Az üressé váló házakba Mosonmagyaróvárról, Dunakiliti, Nagymagyar, Kis-magyar, Somorja, Pozsonypüspöki, Szemet községekből, Pozsonyból, Gutorról és Borsod megyéből érkeztek új lakosok. 1947-ben határátkelő épült Oroszvár Csehszlovákiához történő elcsatolását követően.

Látnivalók:

  • XIV. sz.-i gótikus római katolikus templom.
  • XVII. sz.-i evangélikus paplak, és Zichy-kúria,
  • 1783-84-ben épült evangélikus templom,
  • Kálvária szobor,
  • A magyar-osztrák-szlovák hármas-határon 1992-ben felállított szoborpark.
A templombúcsút a településen pünkösdkor tartják.

 

Rajka TV

Közbiztonság

Közbiztonsággal kapcsolatos leírások, felhívások

Segélykérő telefonszámok:
Mentők: 104
Tűzoltók: 105
Rendőrség: 107

Körzeti rendőrségi megbízott:
Kalinkó József

Tel: 06-30/692-15-73
Fogadóóra:
minden hó páros szerda 15:00-16:00,
KMB Iroda, Szent István út 18.

Közelgő eseményeink

Partnerség

Kép

p1080124_1.jpg

Kapcsolat

Számláló

Tartalom találatai : 3781903

Archívum

Megjelenítés